Mérlegképes könyvelők továbbképzése

 

1991. évi XLIX. törvény

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.

(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

(4)

2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki.

(2)-(3)

(4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell.

3. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;

b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;

c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás iránti kérelem időpontjában még le nem járt, de elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van; a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó, függő követeléseket is, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette;

d) gazdálkodó szervezet vezetője: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;

e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;

f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

(2)

4. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.

(3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:

a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel;

b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;

c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;

d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;

e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg;

f) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj.

(4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni.

(5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának.

5. § Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni

a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a bejelentett és elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,

b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről.

5/A. § (1) A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.

(2) Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több - az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő - választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A hitelezői választmány működtetéséhez később is csatlakozhatnak hitelezők.

(3) Csődeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt a - 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező - hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.

(4) Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.

(5) A választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak. A választmány a megalakításáról, a működtetésében részt vállaló hitelezőkről, a választmány jogairól, a működtetésében részt vevő hitelezők képviseletéről - az erről készített jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával - a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmány 5 munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell a választmány döntéshozatalának eljárásrendjét és azt is, hogy a választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét.

(6) A választmány megalakításakor és működtetésekor a szavazati jog az azt működtető hitelezőket a 18. § (4)-(5) bekezdésében, illetve a 44. § (1) bekezdésében meghatározott módon illeti meg. A döntéseket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozzák.

(7) A választmány tagja nem lehet az adós vagy a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §].

(8) A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány - a csődeljárást a 21/B. § szerint követő - felszámolási eljárásban tovább működhet. A választmánynak a hitelezők képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt.

6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó, nemperes eljárás. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani, vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.

(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy - a 6/A. § esetén kívül - a csődeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.

(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.

(5) 2010. július 1-jétől a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.

6/A. § (1) Csődeljárás és felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § (1) bekezdés] értesítette.

(2) A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.

6/B. § (1) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen:

a) az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe,

b) az adós neve és székhelye, illetve a központi ügyvezetés helye,

c) annak megjelölése, hogy az eljárás főeljárás vagy területi eljárás,

d) a felszámoló neve és elérhetősége,

e) a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők,

f) a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények,

g) a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése.

(3) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását.

(4) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt felszámoló köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.

(5) A közzétételnek tartalmaznia kell mindazt, ami a határozat lényeges tartalmának minősül.

6/C. § (1) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelű nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.

(2) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is.

6/D. § A 6/B. és a 6/C. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendő határozatban előírt határidők figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

II. Fejezet

Csődeljárás

Csődeljárás megindítása, fizetési haladék

7. § (1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be.

(2) Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.

(3) Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,

a) amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és

b) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy

c) a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.

(4) A hitelező akkor nyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet, ha az adóssal szemben a 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti követeléssel rendelkezik, azonban felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni.

(5) A csődeljárás iránti (1) és (4) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.

8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához - ha azt az adós nyújtja be - az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.

(2) Az adós által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell

a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

b) az (1) bekezdésben említett legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot,

c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,

d) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,

e) ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,

f) az adós hitelezőinek névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját, valamint azt, hogy az adós mely követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények,

g) a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot,

h) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével,

i) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,

j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.

(3) Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy

a) ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, és a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,

b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról,

c) volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.

(4) A hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell

a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,

b) nyilatkozatot az adóssal szemben a 27. § (2) bekezdése szerinti követelés fennállásáról, és az ezzel összefüggő nyilatkozatokat, okiratokat,

c) nyilatkozatot arról, hogy amennyiben a követelés kiegyenlítésre kerül, azt haladéktalanul bejelenti a bíróságnak,

d) az adós (3) bekezdés szerinti, továbbá arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a 8. § (1) bekezdés szerinti legfőbb szerv előzetes egyetértését megszerezte,

e) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a hitelező csődeljárás iránti kérelme benyújtásával egyidejűleg értesíti számlavezetőit a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,

f) a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot.

(5) A (2) bekezdés i) pontja és a (4) bekezdés e) pontja szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyös helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest.

9. § (1) Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.

(3) Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés] felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés] felfüggeszti.

(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően haladéktalanul, de legkésőbb az adós által benyújtott kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha

a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,

b) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,

c) a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,

d) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,

e) az adós ellen más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,

f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak,

g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, vagy

h) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben.

(5) A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell elbírálni.

(6) A hitelező által benyújtott kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a bíróság megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 8. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. Ha a kérelem a hiánypótlás ellenére sem felel meg a feltételeknek, a bíróság a hitelező csődeljárás iránti kérelmét 5 munkanapon belül elutasítja. Ha a kérelem az említett követelményeknek megfelel, a bíróság azt 5 munkanapon belül megküldi az adósnak, azzal, hogy a kézhezvételtől számított 15 napon belül csatolja a 8. § (2) bekezdésének b)-f) pontjában felsorolt iratokat, és nyilatkozzon arról, hogy

a) a követelést elismeri-e,

b) van-e ellene csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban, felszámolási eljárás folyamatban léte esetén a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről hoztak-e végzést,

c) volt-e ellene korábban csődeljárás folyamatban, ha igen, csatolja az erre vonatkozó adatokat, és nyilatkozzon arról is, hogy a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt és az annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került-e,

d) volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a (4) bekezdésben foglaltak szerint hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.

(7) Ha az adós a (6) bekezdés szerint megküldött hitelezői kérelemben meghatározott követelést nem vitatja, és eleget tesz a (6) bekezdés szerinti iratcsatolási, illetve nyilatkozattételi kötelezettségének, a bíróság a határidő lejártát követő 8 munkanapon belül hozza meg a 10. § szerinti végzést. A követelést nem lehet vitatni, ha az a 27. § (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.

(8) Ha az adós a követelés fennállását vitatja, vagy igazolja, hogy a követelést kiegyenlítette, vagy a (6) bekezdés szerinti iratcsatolási kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság az adós említett nyilatkozatának és dokumentumainak beérkezésétől, illetve a (6) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított 8 munkanapon belül hivatalból elutasítja a hitelező csődeljárás iránti kérelmét.

(9) A bíróság megszünteti a csődeljárást akkor is, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtása előtt az adós felszámolását elrendelő végzést hoztak, vagy az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben.

(10) A bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja, a hitelező pedig a 8. § (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja. A bírság megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezetnek - a 8. § (4) bekezdés b)-c) pontja szerinti kötelezettséggel összefüggésben kiszabott bírság esetén pedig a hitelezőnek - a többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

10. § (1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

(2) A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell

a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

b) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,

c) a bíróság nevét és az ügy számát,

d) a csődeljárás kezdő időpontját,

e) azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában, amely a közzétételtől számított 90 nap elteltét követő első munkanapon 0 órakor jár le,

f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 3 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

(3) A hitelező által kezdeményezett csődeljárásban a csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló - (2) bekezdés szerinti - bírósági végzés közzétételének napja.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 90 napot követő első munkanapon 0 órakor megszűnik, kivéve, ha a bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, a 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján végzést hoz, és intézkedik annak közzétételéről a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék megszűnik, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről.

(5) A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a 9. § (3) bekezdése szerinti, továbbá a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket a bíróság soron kívül, hivatalból elutasítja vagy megszünteti.

11. § (1) Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék

a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett munkabérkövetelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó-előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint

b) a csődeljárás kezdő időpontja után az adósra a számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedékiadó- és termékdíj-fizetési kötelezettség, továbbá

c) az adós számlájára történt téves átutalás visszatérítésének

kifizetése alól nem mentesít.

(2) A fizetési haladék időtartama alatt

a) az adóssal szemben beszámításnak helye nincs, de az adós által indított, folyamatban lévő peres eljárásokban a csődeljárás kezdő időpontjáig előterjesztett beszámítási kifogás elbírálható,

b) az adós számláinak terhére - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - fizetési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet fizetési megbízást benyújtani,

c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel,

d) az adós vagyonával szemben követelésen alapuló zálogjog alapján, valamint zálogtárgyból, óvadék tárgyából - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést szerezni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot (ideértve a biztosítéki célú vételi jogot is) nem lehet érvényesíteni, a biztosítéki célú tulajdonátruházás esetén pedig az adós csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzése mellett adhatja ki a hitelező tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez szükséges okiratot, ingóság esetén pedig csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzése mellett adhatja át a biztosíték tárgyát a hitelezőnek,

e) az adós - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,

f) az adós új kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult,

g) az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők,

h) az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós a fizetési haladék időtartama alatt tartozását nem egyenlíti ki.

(3) A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 107. pontjában meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az egyik fél vagy mindkét fél

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint közszektorbeli intézmény, vagy

b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,

c) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK az európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,

d) EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás),

e) EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás),

f) EGT-államban székhellyel rendelkező biztosító (a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító),

g) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV),

h) ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy

i) EGT-államban székhellyel rendelkező [az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti] központi szerződő fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.

(4) A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak az e törvényben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A fizetési haladék időtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be.

(5) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak.

(6) A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra meghatározott határidők meghosszabbodnak.

(7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A bírság megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (részvényese) - egyéni cég esetén a tag - kezesként felel.

(8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg.

12. § (1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át - de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot - nyilvántartásba-vételi díjként - befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a hitelezői gyűlésnek (választmánynak) a vagyonfelügyelő elszámol. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles.

(2) A vagyonfelügyelő - az adós bevonásával - külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket a következőképpen:

a) a 11. § (1) bekezdés szerinti követelések,

b) a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett követelések, ezen belül külön-külön

ba) az elismert vagy nem vitatott (ezen belül a biztosított és a nem biztosított követelések),

bb) a vitatott követelések (függetlenül attól, hogy azokkal összefüggésben bíróság vagy hatóság előtt van-e jogérvényesítés folyamatban),

bc) azok a követelések, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja,

bd) azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, aki mint szerződéses engedményezővel szemben - a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően - érvényesít az adóssal szemben a Ptk. 330. §-a szerinti kezesi felelősségből eredő igényt, a kötelezett teljesítésének elmaradására tekintettel.

(3) A (2) bekezdés ba) alpontja szerinti biztosított követelések - azok kiegyenlítéséig -, amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve.

(4) Egy követelés a (2) bekezdés szerinti több kategóriába is besorolható. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezői követeléseket [Pp. 195. §]. A követelés nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek.

(5) Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani arra, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki, a vitatottként nyilvántartásba vett követelés vagy a hitelezői bejelentéshez képest kisebb összegben nyilvántartásba vett követelés pedig nem képezi akadályát az adóssal szembeni későbbi igényérvényesítés iránti eljárás megindításának. A bíróság a kifogás tárgyában hozott végzésében elrendeli, hogy a vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adós olyan mértékű tartalékot köteles képezni a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra, amennyiben a követelés jogosultja igényét peres úton érvényesíti az adóssal szemben, és ezt a perindítást a vagyonfelügyelőnél igazolja.

Vagyonfelügyelő

13. § (1) A vagyonfelügyelő kijelölésére, a kijelölés visszautasítására, a vagyonfelügyelői tevékenységgel való összeférhetetlenség eseteire, annak jogkövetkezményeire, továbbá a vagyonfelügyelő felmentésére [ide nem értve a 27/A. § (8) bekezdés szerinti felmentést] a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha a vagyonfelügyelővel szemben az e törvényben előírt együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság ismételten is kiszabható.

(3) A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében

a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól, a könyvvizsgálótól - a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti elismert vállalatcsoport esetén az uralkodó tagtól - felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja,

b) az adós közreműködésével ellátja a követelések nyilvántartásba-vételével, besorolásával kapcsolatos feladatokat [12. § (2)-(4) bekezdés, 14. § (1) bekezdés],

c) jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével,

d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását, ennek elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelőbizottságnak és a könyvvizsgálónak,

e) megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós a c) pontban megkövetelt jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött, kezdeményezi vagy megindítja a 11. § (2) bekezdésének e) pontjába ütközően - jogellenesen teljesített vagy jogellenes igényérvényesítésből származó - kifizetések visszakövetelésére irányuló eljárásokat,

f) az adós közreműködésével ellátja a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat,

g) a 11. § (8) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése, továbbá a 18. § (10) bekezdése szerinti esetekben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg,

h) ellátja a fizetésihaladék-meghosszabbítás kezdeményezésének feladatait [18. § (11) bekezdés].

(4) A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós új kötelezettségvállalásait. Ennek során azonban csak olyan kötelezettségvállalásokhoz, illetve kifizetésekhez járulhat hozzá, amelyek az adós célszerű - veszteséget mérséklő - működéséhez, valamint az egyezség előkészítéséhez szükségesek, és ezen kötelezettségeire vonatkozó biztosítékot csak akkor vállalhat, ha ahhoz hozzájárulnak a szavazati joggal [18. § (4)-(5) bekezdés] bíró hitelezők követeléseinek többségét képviselő hitelezők.

(6) A vagyonfelügyelőnek haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak a (3) bekezdés c) és g) pontjaiban, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.

14. § (1) A vagyonfelügyelő az adós bevonásával besorolja a 12. § (2)-(4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett követeléseket a hitelezőkkel folytatandó, egyezségkötést célzó tárgyalások előkészítése céljából. Követeléseik nyilvántartásba vételéről és besorolásáról a vagyonfelügyelő a hitelezőket haladéktalanul tájékoztatja. A hitelezői követelések elismert összege és besorolása a többi hitelező számára is megismerhető.

(2) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat hitelezőkkel való elfogadtatását célzó tárgyalásokon, annak jegyzőkönyveit ellenjegyzi, és a csődegyezség bírósági jóváhagyásra való bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy az megfelel-e a 20. §-ban és a 21/A. § (3) bekezdésben foglaltaknak.

15. § (1) A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.

(2) A vagyonfelügyelő a bíróság vagy a hitelezői gyűlés (hitelezői választmány) felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámolni.

(3) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezők, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet, továbbá a hitelezői választmány - a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül - a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás elbírálásáról soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

16. § (1) A vagyonfelügyelői tisztség

a) a csődeljárás jogerős megszüntetésével vagy befejezetté nyilvánításával,

b) a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása vagy a 21/B. § szerint elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével

szűnik meg.

(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit a 12. § (1) bekezdése szerinti hitelezői nyilvántartási díjakból kell fedezni. A vagyonfelügyelő a költségeit azok felmerülésekor, számla ellenében számolhatja el. Amennyiben a nyilvántartási díjak már nem nyújtanak fedezetet, akkor a vagyonfelügyelő díjának és költségtérítésének kifizetésére az adós köteles, melynek megfizetéséért az adós - legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező - tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag) kezesként felel. A vagyonfelügyelő az eljárás során költségeit folyamatosan és tételesen köteles külön nyilvántartani, és azzal a hitelezői választmánynak, az adósnak és a bíróságnak elszámolni.

(3) A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdésének c) pontja vagy a 9. § (6) bekezdése alapján csatolt, a vagyonfelügyelő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szereplő eszközök könyvszerinti értékének alapulvételével:

a) 100 000 000 forintig 2%-a, de legalább 500 000 forint,

b) 100 000 001 forinttól - 500 000 000 forintig 1,5%,

c) 500 000 001 forinttól - 1 000 000 000 forintig 1%,

d) 1 000 000 001 forint felett 0,5%.

(4) Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelőt a (3) bekezdés szerinti díj további 25%-a, de legalább 500 000 forint illeti meg.

(5) Az összeg a díjat terhelő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyelő költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve - a felszámolási eljárás folytatásakor - a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg, illetve hagyja jóvá.

Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása

17. § (1) Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott okiratok megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti - a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzételének kezdeményezésével kapcsolatos - feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság - bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére - a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát,

b) a csődeljárás kezdő időpontját,

c) a tárgyalás helyét és idejét,

d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás előtt hol tekinthetik meg.

(3) Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az adós az egyezség létrehozásához a legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa - elismert vagy tényleges vállalatcsoport esetén az uralkodó tag és a többi tag -, továbbá az adósnál működő érdekképviseleti szervek és az üzemi tanács közreműködését is kérheti. Az egyezségi javaslat megismerhetőségét a hitelezők számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell.

18. § (1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők - az 5/A. §-ban meghatározott szabályok szerint - választmány alakításáról is dönthetnek.

(2) A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát, követelésük besorolását, a hitelezőket az egyes hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazások eredményét, a hitelezőknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós azokra adott válaszait. A hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. A tárgyaláson részt vevők cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy és a vagyonfelügyelő hitelesíti.

(3) Az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. Ha bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. §-ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Amennyiben az adós ezzel késlekedik, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni. A bejelentés késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság az említett jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladék megszűnéséről.

(4) Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező,

a) aki a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentette hitelezői igényét, és

b) a nyilvántartásba-vételi díjat megfizette, valamint

c) követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.

(5) A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 100 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett szavazat után egy szavazat illeti meg. A 100 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni.

(6) A bíróság 12. § (5) bekezdés szerinti végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelésnek az adós részéről történő későbbi visszakövetelhetőségére hivatkozva utóbb nem lehet a szavazati jog gyakorlásának jogszerűségét kétségbe vonni.

(7) A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

(8) A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 180 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-(5) bekezdés], a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok többségét külön-külön megkapta.

(9) Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-(5) bekezdés] a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta.

(10) A hitelezők (8)-(9) bekezdés szerinti többsége a fizetési haladék időtartamának meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. Amennyiben az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelő értesítése alapján a bíróság a fizetési haladékot megszüntető végzést hoz, és az erről szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon.

(11) A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők cégszerű aláírással ellátott nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 90 napos határidő leteltét megelőző 8. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzététel még a 10. § (4) bekezdés szerinti 90 napos határidő letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel.

(12) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétételi kérelemnek tartalmaznia kell

a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

b) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,

c) a bíróság nevét és az ügy számát,

d) a csődeljárás kezdő időpontját,

e) azt, hogy az adóst meddig illeti meg a meghosszabbított fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.

(13) A fizetési haladék meghosszabbítása esetén a 11. §-ban foglaltakat továbbra is alkalmazni kell.

(14) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a (12) bekezdés szerinti közzétételi kérelmet az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak is haladéktalanul bemutatni.

Egyezség a csődeljárásban

19. § (1) Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is.

(2) Az egyezség megkötésénél való szavazati jogra a 18. § (4)-(5) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandóak.

20. § (1) Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön megkapta.

(2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tekintettel a bíróság a 12. § (5) bekezdésében tartalék képzését rendelte el (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A 12. § (5) bekezdés alapján a vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította.

21. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen

a) az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolását, hitelezői osztályát, nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésük összegét, szavazati jogaik számát,

b) a hitelezők által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját,

c) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adósságállomány rendezése, az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak,

d) valamennyi hitelező (képviselője) nevét és postacímét, hitelezői választmány esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket képviselik.

(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - továbbá ha van hitelezői választmány, akkor a választmány is - ellenjegyzi.

Csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése

21/A. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) bekezdés, 19-20. §] 5 munkanapon belül, - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha ahhoz csatolják a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

21/B. § Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A vagyonfelügyelő megbízatása - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles, ennek megfizetéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag) kezesként felel.

21/C. § A 21/A. és 21/B. § szerinti végzések elleni fellebbezést 3 munkanapon belül kell benyújtani, és azt a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon, és gondoskodni kell arról, hogy a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törlésre kerüljön. A közzététel időpontjában a fizetési haladék megszűnik. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.

III. Fejezet

A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás megindítása

22. § (1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén

a) a 21/B. § szerinti esetben hivatalból,

b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy

c) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte),

d) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre)

folytatható le.

(2) Az (1) bekezdés a) és c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

23. § (1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.

(2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.

(3)

(4)

24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.

(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.

(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

24/A. § (1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja.

(2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti -, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező

a) valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és

b) a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá

c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 200 000 forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 400 000 forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák - előlegezi, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi; ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a bíróság hivatalból rendeli el a felszámolást, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt jelöli ki ideiglenes vagyonfelügyelőnek, és ebben az esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az 57. § (2) bekezdés h) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni.

(3) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő napon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő napon az ideiglenes vagyonfelügyelő megkezdi tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásában eljárt vagyonfelügyelő, és a csődeljárásban együttes cégjegyzési, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illette meg, ugyanez irányadó az ideiglenes vagyonfelügyelői működés alatt is.

(5) Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles bejelenteni az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését tartalmazó végzést és hitelt érdemlő aláírását.

(6) Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén az 51. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének időtartama alatt létrejött - olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet.

(8) Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik - így különösen legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot -, az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság - a fizetésképtelenségre tekintet nélkül - soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A bíróság felszámolást elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(9) A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - tájékoztatást kérhet az ideiglenes vagyonfelügyelőtől annak tevékenységéről, továbbá a gazdálkodó szerv vezetőjétől az adós helyzetéről, valamint egyes ügyleteiről, ideértve az ezzel kapcsolatos okiratoknak a bíróság rendelkezésére bocsátását is.

(10) Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés szerinti megszüntetéséig tart. A bíróság azonban - a vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel ezt megelőzően is megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben, és nincs az adós ellen olyan másik felszámolási eljárás folyamatban, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérték.

(11) Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének megszüntetésére azért nem került sor, mert a vagyonfelügyelő kirendelését ugyanazon adós ellen indított más felszámolási eljárásban is kérte hitelező, a bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának viselésére részben kötelezi az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelezőt. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte.

(12) Az ideiglenes vagyonfelügyelőre megfelelően alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. §-ban foglaltakat is.

25. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;

b) azt a moratórium időszakában terjesztették elő;

c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;

d) az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;

e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul;

f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg;

g) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el.

(2) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak, a bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon megindított főeljárást területi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja.

(3) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak és az adós nem rendelkezik Magyarországon telephellyel, a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja. A megszüntetést megelőzően beállt joghatások, így különösen a felszámoló által kötött jogügyletek alapján fennálló jogok és kötelezettségek azonban fennmaradnak, abban az esetben is, ha azok az Európai Unió más tagállamában folyamatban lévő eljárás joghatásaival ellentétesek.

26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

(2)

(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását közvetlenül csődeljárás előzte meg, amelynek során az adós 30 napnál hosszabb fizetési haladékot vett igénybe. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye.

27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).

(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy

b) az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

d) az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy

e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) vagy 21/B. §], vagy

f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

(4) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.

(5)

(6) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.

27/A. § (1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kijelöli a felszámolót. A kijelölésnél nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró. Az eljáró felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az adós gazdálkodó szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelmet, az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet székhelyének, fióktelepeinek földrajzi elhelyezkedését is. A felszámoló kijelöléséről szóló végzés indokolásában és a 28. § szerinti közzétételben fel kell tüntetni, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót jelöli ki, és meg kell jelölni az eltérés indokait is. Felszámolóként az a gazdálkodó szervezet jelölhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.

(2) A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.

(3) A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díját előlegezi, bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki büntetlen előéletű, nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.

(4) E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:

a) Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,

aa) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

ab) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője,

ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/C. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben.

b) Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,

ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója,

bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

bd) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,

be) aki a bd) pontban jelölt vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója,

bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő,

bg) aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy - a rendes gazdálkodás körébe eső ügyleteken kívül - az adóssal üzleti kapcsolatban állt.

(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől -, illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni a bíróságnak. A felszámoló azt is köteles bejelenteni a bíróságnak, ha a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, külön megjelölve, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. Ebben az esetben a felszámoló öt munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni.

(6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlésről a nyilvántartó szerv haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, megyei bíróságnak, illetve a Fővárosi Bíróságnak.

(7) A bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - felmenti a felszámolót, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. A végzésben a bíróság új felszámolót is kijelöl. A felszámoló felmentését ezekre az okokra hivatkozva a hitelezői választmány (választmány hiányában a hitelezők képviselője) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót jelöl ki.

(8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül végzést hoz a felszámoló felmentéséről és új felszámoló kijelöléséről akkor is, ha azt - a (7) bekezdés szerinti okok megjelölése nélkül - kéri a 44. § (1) bekezdésében említett hitelezői csoportok mindegyikében a hitelezők több mint a fele, azzal, hogy a szavazatok számításánál is a 44. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A hitelezők a felszámoló felmentését a (7) bekezdésben megjelölt ok nélkül csak egyszer, az első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül kérhetik.

(9) A bíróság (6)-(8) bekezdésben foglalt végzésében rendelkezni kell a felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről és arányos díjazásáról is, amely legfeljebb 300 000 forint lehet, de a bíróság különösen bonyolult ügyben ennél magasabb összegű díjazást is megállapíthat.

(10) A (6)-(9) bekezdés szerinti végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A végzés ellen a felmentéssel érintett felszámoló élhet fellebbezéssel 5 munkanapon belül, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírál el.

(11) A felmentett felszámoló haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát átadni az új kijelölt felszámolónak, és tételes kimutatást kell készítenie a szerződésekről, folyamatban lévő eljárásokról, értékesítésekről, továbbá közbenső mérleget is kell készítenie, és nyilatkoznia kell arról, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. Ezek elmulasztása esetén a bíróság 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.

(12) A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át.

(13) A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. A felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet továbbá:

a) külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat ellátására,

b) a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység elvégzésére,

c) jogszabály által kötelezően előírt esetben,

d) ha azt az a)-c) pontokban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére előzetesen engedélyezi.

27/B. § (1) A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

(2) A felszámolóbiztos a kinevezésekor a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A felszámolóbiztosi tevékenység időtartama alatt a felszámoló írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a felszámolóbiztost annak igazolására, hogy büntetlen előéletű-e, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a felszámolóbiztos igazolja, hogy büntetlen előéletű, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll, a felszámoló a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(5) A felszámoló a felszámolóbiztos kinevezését visszavonja, továbbá munkaviszonyát, megbízási jogviszonyát vagy tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatását azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a felszámolóbiztos a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenhatodik munkanapon, vagy

b) a felszámoló a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a felszámolóbiztos büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a felszámolóbiztos részére történő kézbesítése

napján.

(6) A felszámoló annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli a felszámolóbiztos azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(7) A felszámoló a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felszámolóbiztos kinevezésének megszűnéséig kezeli.

(8) A felszámoló által foglalkoztatott, e törvényben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személy nem lehet büntetett előéletű, és nem állhat felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró vagy a szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott személy - a felszámolóval létesíteni kívánt jogviszony létrejöttét megelőzően - a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A (8) bekezdésben meghatározott személynek a jogviszony létrejöttét megelőzően megismert személyes adatait a felszámoló a jogviszony létesítéséről meghozott döntésig, jogviszony létesítése esetén pedig annak fennállásáig kezeli.

(10) A felszámolói névjegyzéket vezető szervezet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott, a (8) bekezdésben meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A felszámolói névjegyzéket vezető szervezet a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, a (7) bekezdésben meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(11) A felszámolói névjegyzéket vezető szervezet a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja alapján megismert személyes adatokat a felszámolónak a felszámolói névjegyzékbe való felvételéről meghozott határozatával összefüggő eljárások lezárásáig, a (10) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzés során megismert személyes adatokat pedig a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a felszámoló a (8) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetéséről szóló (12) bekezdés szerinti értesítésének a felszámolói névjegyzéket vezető szervezethez történő megérkezéséig kezeli.

(12) Ha a felszámolói névjegyzéket vezető szervezet a (10) bekezdésben foglaltak alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, (8) bekezdésben meghatározott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámolót, és felhívja, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg és a megszüntetés tényéről a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetet értesítse.

27/C. § (1)

(2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely

a) nem rendelkezik lejárt köztartozással,

b) rendelkezik a kormányrendeletben előírt biztosítékkal,

c) ellen a kérelem benyújtásakor nincs jogerősen elrendelt fizetési haladék, felszámolás vagy végelszámolás,

d) nem tagja olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelőssége korlátlan,

e) írásban hozzájárul a névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosságához, és az abban foglaltakra vonatkozóan a névjegyzékbe való jelentkezéssel egyidejűleg - az adataik nyilvánosságra hozatalával érintett magánszemélyek hozzájáruló nyilatkozatának csatolásával - adatokat szolgáltat,

f) írásban vállalja, hogy az a)-e) pontokban és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról, feltételekről, azok változásáról, valamint a (3) bekezdésben jelölt tényről a névjegyzéket vezető szervezetet legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja, továbbá közzéteszi a honlapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ahová felszámolóként, ideiglenes vagyonfelügyelőként vagy vagyonfelügyelőként kijelölték, továbbá a kijelölés kezdetének és megszűnésének dátumát,

g) igazolja, hogy a gazdasági társaság legalább két-két olyan közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztat - akik közül legalább egy-egy fő a társasággal munkaviszonyban áll -, továbbá a 27/B. § (9) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány eredeti példányával igazolja, hogy e személyekkel szemben nem áll fenn a 27/B. § (8) bekezdésében meghatározott körülmény.

(3) A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel:

a) nem folytathat ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoringtevékenységet, (együtt: összeférhetetlen tevékenység),

b) nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységeket folytató másik jogi személyben,

c) nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megzavarja.

(4) A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni:

a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét,

b) a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelőbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,

c) a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,

d) a felszámoló minden olyan tulajdonosának, tagjának a nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), aki a társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik,

e) annak a jogi személynek a nevét és székhelyét, amelyben a felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik,

f) a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezők nevét, lakcímét,

g)

(5) A nyilvántartó szerv a felszámoló szervezet vezetőjére 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, ha hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltatott, megszegi a (3) bekezdés szerinti tilalmat, nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti a (2) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét, ismétlődő kötelezettségszegés esetén pedig törölheti a nyilvántartásból. A bírság 50%-a a nyilvántartó szerv bevétele, amelyet a nyilvántartás vezetésével összefüggő feladatok ellátására kell felhasználni, a másik 50%-a pedig a központi költségvetés bevétele, amelyet az 59. § (5) bekezdés szerinti kifizetésekre kell felhasználni.

(6) A felszámolók (2) bekezdés f) pontjában említett kijelölésére vonatkozó adatok a Cégközlöny honlapján keresőprogram segítségével is megismerhetők.

A felszámolás lefolytatása

28. § (1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság nevét és az ügy számát;

b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni;

c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját;

d) azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg;

e) a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napját);

f) a hitelezőknek [ideértve a zálogjogosultakat, és a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő követelések jogosultjait is] szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban [27. § (2) bekezdés e) pont] már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be;

g) a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét;

h) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát;

i) ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét);

j) az egyéb lényeges körülményeket.

(3) A 27. § (2) bekezdésének d) pontja alapján indított felszámolási eljárásban a hitelező a csődeljárásban elismert vagy nem vitatott, és a csődegyezség végrehajtása során meg nem térült követelését jelentheti be.

29. § A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti:

a)

b) az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet,

c) az állami foglalkoztatási szervet,

d) a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot,

e) a bíróság Gazdasági Hivatalát,

f) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,

g) az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót,

h) az ingatlanügyi hatóságot.

30. §

31. § (1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:

a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,

b) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni, és azokat, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak, a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét,

c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,

d) a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés a) pont tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról,

e) a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni,

f) a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül tájékoztatni,

g) a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni.

(2) A gazdálkodó szervezet vezetője az (1) bekezdés b) pontjában előírt kötelezettségének a titokvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni.

32. § Ha az adós nem köteles beszámolót készíteni, a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete szerint indított fizetésképtelenségi eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai alapján vagy egyéb módon megállapítja az eljárásba vonható vagyont, s erről nyitó mérleget készít.

33. § (1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy - ha a vezető bevétele nem állapítható meg - 2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közölt, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság akkor is kiszabható, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői (cégvezetői) minősége megszűnt. Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit, továbbá a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a felszámoló az iratokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján is eljuttathatja.

(2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítéssel merültek fel. Az (1) bekezdésben meghatározott bírság és költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(3) Ha a felszámoló által megbízott szakértő az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni.

(4) A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.

33/A. § (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben vagyoni biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A biztosíték a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendő pénzösszeg vagy hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét), EGT-állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia, biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény lehet. A bíróság által megállapított biztosíték teljesítéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyén cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

(2) Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló- készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

(3) Amennyiben a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg és részleges vagyonfelosztási javaslat alapján a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező vagy az adós nevében a felszámoló az (1) bekezdés szerinti megállapítási kereseten kívül keresettel kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az (1) bekezdés alapján az adós volt vezetőjét.

(4) Több hitelező által az (1) bekezdés alapján indított megállapítási és a (3) bekezdés alapján indított marasztalási per, továbbá a 63. § (3) bekezdése alapján indított kereseti kérelem esetén a bíróság a pereket egyesíti. Az (1) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosíték hitelezők közötti felosztásáról a felszámolási eljárás jogerős lezárása után, az egyesített per jogerős lezárásakor kell rendelkezni a hitelezők pernyertessége esetén. A felosztás a hitelezők között az 57. § szerinti sorrend figyelembevételével, a felszámolási eljárásban meg nem térült követeléseik arányában történik.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

34. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai.

(2) A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt” („f. a.”) toldattal kiegészítve kell használni. A felszámolónak haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak a kijelölését tartalmazó jogerős végzést, és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.

(3) A felszámoló kérelemre tájékoztatást ad a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselőjének, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és hova sorolta be, valamint tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. A képviseleti meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani.

35. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.

(2) A pénztartozások után

a) az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és

b) az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető.

36. § (1) A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás).

(2) A felszámolás kezdő időpontját megelőzően létrejött, pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás esetén a hitelezőnek a nettó követelést kell a felszámolónak bejelentenie, illetve a felszámoló a nettó követelést érvényesíti. A pozíciólezáró nettósításon alapuló nettó követelés kiszámítása során irányadó értéknap a felek megállapodásában meghatározott, de minden esetben a hitelezői igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidő lejártát megelőző időpont.

37. § (1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a zálogjogosultat ki kell elégíteni, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.

(2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 180 napon belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(4) A felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt az Mt. 86/A. §-a alapján a munkavállalót megillető átlagkeresetet, az Mt. 95. §-ának (1) bekezdése szerinti végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) szerint.

38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).

(2) A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése alól. A hitelező pervesztessége esetén a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést - a hitelező kérelmére - 30 napon belül vissza kell fizetni. A hitelező részleges pervesztessége esetén a megítélt követelésnek megfelelő befizetésen felüli összeget kell - a hitelező kérelmére - 30 napon belül visszafizetni.

(3) A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.

(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban - a felszámoló által megküldött értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján - az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.

(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadékból a Ptk. 271. §-a szerint kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él a Ptk. 271. § szerinti jogaival, követelésének kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak - mint az adós képviselőjének -, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40. § szerinti megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna.

(6)

39. § (1) A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni.

(2) A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának kezdeményezésétől, ha a felszámolás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/B. § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges, de a hitelezői gyűlést ebben az esetben is össze kell hívnia. A hitelezők érdekeik képviseletére írásban, hitelt érdemlő módon képviselőt jelölhetnek ki.

(3) A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően - kivételesen indokolt esetben 8 munkanappal megelőzően - tájékoztatja a választmányt, illetve a hitelezők képviselőjét az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint az adós készleteinek selejtezéséről, azzal, hogy ezekre az ügyletekre a közléstől számított 8 munkanapon (a 8 munkanapos időtartam esetén 5 munkanapon belül) belül észrevételt tehetnek. A felszámoló a hitelezői választmányt (a hitelezők képviselőjét) soron kívül tájékoztatja az észrevételről kialakított álláspontjáról és az annak következtében tett intézkedésekről.

(4) A felszámoló a hitelezői választmánynak (a hitelezők képviselőjének) negyedévente elszámolást és jelentést küld a tevékenységéről, az adós vagyoni és pénzügyi helyzetének alakulásáról és a felszámolási költségekről.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti kötelezettségek elmulasztása esetén a hitelezői választmány vagy bármely hitelező kezdeményezheti a bíróságnál a felszámoló felmentését. A bíróság a kérelem tárgyában soron kívül, de legkésőbb 8 munkanapon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót jelöl ki.

40. § (1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak

a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,

b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,

c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása;

a jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidőn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése.

(3) Ha az adós a többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést, az (1) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén.

(4) Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog

a) a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerződés alapján történt nettósítás esetében,

b) az óvadék tárgyának a Ptk. 270. § (5) bekezdése alapján egyenértékű fedezettel való helyettesítése és a Ptk. 270. § (6) bekezdése alapján történt kiegészítő biztosíték nyújtása esetében.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti 90 napos határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt vagy a hitelezőket tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. A jogvesztő határidő azonban ebben az esetben is irányadó.

Egyezség a felszámolás során

41. § (1) A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek, kivéve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (5) bekezdésében foglaltakat. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.

(2) Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenő tájékoztatást is kérhet.

(3) Az egyezség megkötésében az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjában felsorolt követelések jogosultjai nem vehetnek részt.

(4) Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.

(5) A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.

42. § Az egyezségi tárgyalás során a bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben - figyelembe véve az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követeléseket - meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét.

43. § (1) Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások

a) kielégítésének sorrendjében,

b) teljesítési határidejének módosításában,

c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá

d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.

(2) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki.

44. § (1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontjai, továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti zálogjogosult hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezen hitelezők követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. Az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

(2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti zárómérleget, valamint az 52. § (4) bekezdés szerinti, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést elkészíteni, és azokat az állami és az önkormányzati adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül megküldeni.

(3) Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Ez a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (1) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat.

(4) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (3) bekezdés szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelős.

45. § (1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz.

(2)

45/A. § (1) A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént [ideértve a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseket is], a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.

(2) Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogvesztő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkésőbb a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell

a) a felszámolási zárómérleget,

b) a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy az adós a tartozásait (ideértve annak kamatait is) és a felszámolás költségeit megfizette,

c) a vitatott követeléssel rendelkező hitelező, továbbá a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy adós az (1) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtotta, továbbá

d) a felszámolás megszüntetéséről szóló végzés közzétételéért fizetendő költségtérítés megfizetését igazoló okiratot.

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését, és az erről szóló jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételét. A végzésben a bíróság a felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de legalább 300 000 forint, amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni a Ctv. 116. § (5) bekezdése szerinti esetekben.

A felszámoló eljárása

46. § (1) A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket.

(2) A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet (51. §.).

(3) Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni.

(4) A választmány (3) bekezdés szerinti hozzájárulása egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül.

(5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi

a)

b) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőben bejelentett követeléseket [ideértve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett, és nyilvántartásba vett követeléseket is, továbbá a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, bejelentett függő követeléseket is], és

c) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőn túl, de a 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelentett követeléseket.

(6) A felszámoló az (5) bekezdés b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 munkanapon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, és ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.

(8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni -, a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről 2000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése ellenében köteles haladéktalanul kiadni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c) alpontja szerinti, a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték, és a jogosult igényének kielégítésére várhatóan nincs fedezet. A költségtérítés a felszámolót illeti meg.

47. § (1) A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető.

(2) A felszámoló köteles azonnali hatállyal a gazdasági munkaközösség részére adott felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot visszavonni, ha a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nem került sor egyezség megkötésére.

(3) A felszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. A pozíciólezáró nettósításról rendelkező szerződés vagy keretszerződés hatálya alá tartozó szerződésektől elállni, azokat felmondani csak egyszerre lehet.

(4) A tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg.

(5) A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.

(6) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget.

(7) A felszámoló haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert, ha az 57. § (1) bekezdés c) pontja szerinti járadékjellegű követelések jogosultja igényének kielégítésével összefüggésben kötelezettséget kíván vállalni, vagy ezzel összefüggésben eljárás van folyamatban.

48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.

(2)

(3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák elvégzéséről, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.

(4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza.

(5) Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezheti.

49. § (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.

(2) Az értékesítést - ha a választmány (választmány hiányában a hitelezők képviselője) ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon belül kell megkezdeni. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló az értékesítési eljárásról a választmányt értesítse, illetve tegye lehetővé az értékbecslés és az értékesítési eljárás hitelezők általi megismerését, figyelemmel kísérését. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, illetve az árverési hirdetmény szövegéről és az értékesítésre kerülő vagyontárgyak becsértékéről előzetesen, észrevételezési jog biztosításával tájékoztassa a választmányt. A becsérték felülvizsgálatára a hitelezői választmány a bíróságtól szakértő kirendelését kezdeményezheti, amelynek költségét előlegezni köteles. A szakértő díját a felszámolási költségek [57. § (2) bekezdés e) pont] terhére kell elszámolni, amennyiben az általa megállapított becsérték kerül elfogadásra. Ha a szakértői vélemény alapján a becsérték módosítására nincs szükség, a szakértői díjat a választmányban résztvevő hitelezők viselik, a szakértő kirendelésének kezdeményezésével összefüggő megállapodásuk szerinti arányban.

(3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő), az említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója), vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, valamint az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.

(4) A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet.

(5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt - az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat.

49/A. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:

a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését,

b) az értékesítés feltételeit,

c) az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és az elbírálás módját,

d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját.

(2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak.

(3) A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni.

(4) A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat követő újabb sikertelen pályázat esetén - a hitelezői választmány [választmány hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők] egyetértésével - a felszámoló a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő - a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező - zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend irányadó. A tulajdont szerző zálogjogosult a szerződéskötést követő 15 munkanapon belül köteles megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet. A felszámoló díjának mértékére, a díjból a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett számlára történő átutalásra, a díjból történő levonásnak a mértékére és annak elszámolására a 49/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

49/B. § (1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti

a) az adós nevét és székhelyét;

b) az árverés helyét és idejét;

c) az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket;

d) ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni;

e) ingatlan árverése esetén

ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat,

eb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát,

ec) az árverési előleg összegét; és

f) az egyéb lényeges körülményeket.

(2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi.

(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat - a hitelezői választmány egyetértésével - legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja.

(4) Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előlegét elveszti. Az ingatlan árverésen történő értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerős befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani.

(5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében.

(6) A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek - a hitelezői választmánynak és kérésükre a hitelezőknek - másolatot kell adni.

(7) A (3) bekezdésben foglaltakat követő újabb sikertelen árverés esetén - a hitelezői választmány [választmány hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők] egyetértésével - a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő - a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező - zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend irányadó. A tulajdont szerző zálogjogosult a szerződéskötést követő 15 munkanapon belül köteles megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet. A felszámoló díjának mértékére, a díjból a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett számlára történő átutalásra, a díjból történő levonásnak a mértékére és annak elszámolására a 49/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

49/C. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a műemlékek értékesítése esetén a környezetvédelemért felelős minisztert mindenki mást megelőzően illeti meg az elővásárlási jog.

(2) Az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról.

49/D. § (1) Amennyiben a zálogjogosult a 46. § (7) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette - és követelése nem a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő követelés -, a felszámoló a következőképpen jár el: Ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit (követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből a behajtás költségeit), valamint a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) 5%-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat vonhatja le, a fennmaradó összeget pedig haladéktalanul az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére köteles fordítani, több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével. A felszámolót az említett felszámolói díjból 4% illeti meg (megnövelve az általános forgalmi adó összegével), a fennmaradó összeget a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala részére juttatja el, amely azt elkülönítetten kezeli, és az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetésekre használja fel.

(2) Vagyont terhelő zálogjog (Ptk. 266. §) esetében - az (1) bekezdéstől eltérően - a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett.

(3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog), valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani.

(4) Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet.

(5) Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben sem, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagja (részvényese), és a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) előre látta vagy ésszerűen előre láthatta, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

(6) Az (1)-(2) bekezdés szerinti követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók (57-58. §).

(7) Amennyiben a zálogjogosult a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő követelés jogosultja, akkor a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból az (1) bekezdésben meghatározott költségek és felszámolói díj levonása után fennmaradó összeget a felszámolónak az 58. § (5) bekezdés szerinti tartalékba kell helyeznie. Ha a fennmaradó összeg nagyobb, mint a függő követelés összege, akkor ez utóbbi összeget kell a tartalékba helyezni.

50. § (1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (a továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének [31. § (1) bekezdés a) pont], továbbá a nyitó felszámolási mérleg [46. § (2) bekezdés] adatait is. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.

(2) A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező.

(3) A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni.

(4) A tartalékon felüli pénzvagyon terhére - az 57. §-ban megállapított kielégítési sorrendben - a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetők.

(5) A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása esetén a választmánynak is - megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezők (választmány) véleményét is csatolva.

(6) A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4%-át (ha pedig a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el [21/B. §] akkor 2%-át) - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén továbbá az ebből eredő bevétel 2%-át -, de legalább 200 000 forintot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeggel.

(7) A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről - az összegek pontos feltüntetésével - a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni.

51. § (1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.

(2) A bíróság a kifogás felől soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz. Ez a határidő a bizonyítási eljárás időtartamával meghosszabbodik. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. A felfüggesztő végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.

(3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

(4) A kifogásnak helytadó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

(5) Ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti.

(6)

52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére.

(3) A felszámolási zárómérleg tartalmazza:

a) a pénzeszközöket,

b) a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken,

c) a be nem hajtott követeléseket,

d) a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken,

e) a fel nem osztható vagyont,

f) a felosztható vagyont.

(4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza:

a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket,

b) a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét,

c) a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét,

d) a kiegyenlített felszámolási költségeket.

(5) A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek (Polgári Törvénykönyv 328-330. §-ai) van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Polgári Törvénykönyv 331. §-a az irányadó.

53. § (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezetnek

a) a történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak adja át.

b)

(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak nyugdíjbiztosítási adatairól (ideértve az esetleg elmaradt, visszamenőleges adatszolgáltatást is) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

(3) Az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről, illetőleg jogszabályban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik.

(4) A felszámoló megszűnése esetén a (2) bekezdésben megjelölt iratokat és feladatokat az illetékes levéltár veszi át.

54. § A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő -, illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonával [4. § (2) bekezdés] összefüggésben áll fenn. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.

55. §

A felszámolási eljárás befejezése

56. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

(2) Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa az 52. § (5) bekezdése folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig - az 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A további eljárásra a 60. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. A szükséges eljárás lefolytatása a bíróság végzése alapján hivatalból történik.

(4) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés - az egyszerűsített felszámolás esetét (63/A. §) is ideértve - illetékmentes.

(5) Az összes hitelezői igényt meghaladó be nem hajtott követelések felosztására a 61. §-ban foglaltak az irányadók.

57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei,

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó,

c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,

d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,

e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,

f) egyéb követelések,

g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás,

h) azok a követelések (ide nem értve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegű követeléseket [(2) bekezdés a) pont]), amelyek jogosultja

ha) a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),

hb) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,

hc) az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,

hd) a ha)-hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa,

he) az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet,

hf) az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy).

(2) A felszámolási költségek a következők:

a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);

b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a 27/A. § (13) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;

c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek;

d) az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás;

e) a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek;

f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek;

g) a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja [60. § (4) bek.], amely tartalmazza a felszámoló által nem a 27/A. § (13) bekezdésében meghatározottak szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is;

h) a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg.

(3) A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése és 93. §-a (1) és (3) bekezdése, illetve a 95. §-a alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós - (1) bekezdés hc) pontjában nem említett - vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag az Mt.-ben megállapított, a felszámolás kezdő időpontjában esedékes összeg vehető figyelembe.

(4) Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség kifizetését és a biztosított hitelezők kielégítését követően először az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.

(5) Ha az (1) bekezdés e)-g) pontjában szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

(6) Ha az (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási tartozásokat kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában.

(7) A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét.

58. § (1) Az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A d)-f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők.

(2)

(3) A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni.

(4) A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére - az 57. § (1) bekezdésének d) pontja szerint e célra elkülönített összeg egyidejű átadásával - más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni.

(5) A felszámoló az eljárás során a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti függő követelések rendezésére a hitelezői igénybejelentés szerinti összegben tartalékot képez, figyelemmel a 49/D. § (7) bekezdésben foglaltakra is. Tartalékba kell helyezni a függő követelés jogosultja által a 38. § (5) bekezdés alapján a felszámoló részére kiadott, a függő követelést biztosító óvadékot is. Ha a követelés a felszámolási zárómérleg elkészítéséig nem, vagy csak részben válik esedékessé, az elkülönített összeget, illetve annak fel nem használt - a függő követelés jogosultját a 49/D. § és 57. § szerint megillető - részét bírósági letétbe kell helyezni. A letét felhasználására a Ctv. IX. fejezete szerinti vagyonrendezési eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával kerül sor oly módon, hogy az eljárást legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 3. év utolsó napjáig kezdeményezheti a függő követelés jogosultja, ezt követően pedig bármelyik hitelező, akinek a követelése a felszámolási eljárásban, a 33/A. § és a 63. § szerinti eljárásokban nem került kielégítésre. Ha kérelmet nem nyújtottak be, vagy azt nem a függő követelés jogosultja nyújtotta be, a bíróság a 3. év lejártát követő 15 munkanapon belül felhívja a függő követelés jogosultját, hogy 15 munkanapon belül jelentse be követelését, és csatolja az annak igazolására vonatkozó okiratokat. A határidő elmulasztása jogvesztő, a bejelentés elmaradása esetén a zálogjog megszűnik. A bíróság ezt követően 15 munkanapos jogvesztő határidővel felhívja a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett többi hitelezőt az említett eljárásokban vagy más eljárásokban meg nem térült követelésük összegének bejelentésére és az annak alapjául szolgáló okiratok csatolására. Ezt követően az 57. § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék felosztásáról a határidőben bejelentkezett hitelezők között.

59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a (ha a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el, akkor 3%-a), de legalább 300 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének [42. §] 5%-a, de legalább 300 000 forint. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani.

(2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 4%-át meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti díjemelésnek megfelelő hányadot - be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben díj a 300 000 forintot meghaladja, de a 400 000 forintot nem éri el, akkor csak a 300 000 forint feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj az 1%-ot meghaladja - az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.

(3) Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj - ide nem értve az egyszerűsített felszámolási eljárásokat - a 300 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 300 000 forintra egészíti ki.

(4) A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel - az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelő fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki.

(5) Egyszerűsített felszámolás esetén 150 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeget nem lehet a díjkiegészítési számláról teljesíteni. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala - figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján rendelkezésére álló összeget is - minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben az egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét - ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter - a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kiegészítő kifizetéseket utólagosan (a tárgyévet követő év május 31-éig) a díjkiegészítési számláról a központi költségvetés számára vissza kell pótolni, ha erre a visszapótlásra a díjkiegészítési számla egyenlege a fedezetet biztosítja.

60. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.

(2) Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről.

(3) A bíróság elrendeli az (1)-(2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek.

(4) A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel - elsősorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. Ha az elkülönített számlán a díj megfizetésére szolgáló összeg kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként [57. § (2) bek. g) pont] érvényesítheti, kiegészítve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel.

(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díja - figyelemmel az 59. § (2) bekezdésében foglaltakra - meghaladja a 4%-ot, illetve az 1%-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4%-ot, illetve az 1%-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az adós számlájáról a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára [59. § (2) bek.] utalják át. Erről a bíróság a végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát értesíti.

(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözetet az adós hitelezőinek befizetésük arányában vissza kell fizetni [kivéve a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függő követelés nyilvántartásba vételekor befizetett összeget, amennyiben erre a követelésre - az 58. § (5) bekezdése szerinti - tartalékot kellett képezni, és annak felhasználása még nem történt meg]. Amennyiben az egy hitelezőnek visszajáró összeg az 5000 Ft-ot nem éri el, ezt az összeget a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni.

(7) A felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

61. § (1) Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben [31. § a) pont] szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani.

(2) A hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról - ideértve a nem értékesíthető vagyontárgyakat is - az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat esetén az alapító (létesítő) szerv rendelkezik.

(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 91. §-ának (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(4) Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal az az állami vagyonkezelő szervezet rendelkezik, amely a felszámolt adós vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyakorolta.

(6) A 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában, továbbá (4) bekezdésében meghatározott - a felszámolásba be nem vonható - vagyont a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek kell átadni, térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek átadja.

62. § (1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjai, továbbá (4) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek.

(2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az 57. § (2) bekezdésének b) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti azokat a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követeléseket, amelyek teljesítéséért az állam külön jogszabály alapján felel.

(4) Az állam a vele szemben támasztott követeléseket - azok jellegétől függetlenül - pénzben is kielégítheti.

(5) Azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolónak kell képviselnie.

63. § (1)

(2) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.

(3) A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés], hogy a 33/A. § szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.

(4) Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a 33/A. § szerinti perben jogerős döntés nem születik, a (3) bekezdésben meghatározott jogvesztő határidő kezdő napja a 33/A. § szerinti jogerős bírósági döntés napját követő nap.

A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása

63/A. § Amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.

Egyszerűsített felszámolás

63/B. § (1) Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Egyúttal felhívja a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 30 napon belül jelentsék be. A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre vonatkozó észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.

(3) Amennyiben a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási kérelem alapján az adósnak a felszámolási eljárás alatt nem volt sem bevétele, sem kiadása, a felszámoló által készített jelentést és vagyonfelosztási javaslatot csak az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell megküldeni.

(4) A bíróság a jelentés és a beérkezett észrevételek, kifogások alapján végzéssel rendeli el az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. Ha a jelentésre észrevételt vagy kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben észrevételt vagy kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 8 munkanapon belül dönt.

(5) A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek.

(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét az eljárás költségeinek viselésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének. Az eljárási költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyást biztosító részesedéssel [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.

A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó
 eltérő rendelkezések

64. § (1) Lakásszövetkezet felszámolása esetén a szövetkezet tulajdonában álló ingatlant - ha az ingatlan tulajdonosai, illetőleg az állandó vagy időleges használat jogával rendelkező tagok másképp nem állapodnak meg - az egyes tulajdonosok, illetőleg tagok érdekeltsége arányában a tulajdonosok vagy tagok közös tulajdonába kell adni.

(2) A hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

IV. Fejezet

A végelszámolás

65-79. §

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

80. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi önkormányzatot megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, vagy a követelést engedményezheti. A követelés behajtására jogosult szervezet a felszámolási eljárásban követelésének bejelentését mellőzheti, amennyiben a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően általa lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy követelésének a nyilvántartásba vételért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható. Ezekről a követelésekről a követelés behajtására jogosult szervezet külön nyilvántartást vezet, feltüntetve benne azokat az adatokat is, melyek a végrehajtás alá vonható vagyon hiányában a követelés megtérülését nem teszik lehetővé. A követelés bejelentésének mellőzése a követelésről történő lemondásnak minősül. A követelés behajtására jogosult szervezet nem engedményezheti a felszámolási eljárás alatt álló adóssal szemben fennálló azon követelését, melynek megfizetéséért az államot helytállási kötelezettség terheli.

(2) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényen (a továbbiakban: Tny.) alapuló ellátások - ideértve a korengedményes nyugdíjat is - megtérítése címén áll fenn, úgy a követelés a Tny. 93. §-ának (3) bekezdése szerinti érvényesítésekor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a Tny. 93. §-ának (4) bekezdése esetén az állami adóhatóság a követelés behajtására jogosult szervezet.

81. § E törvényben szabályozott felszámolási eljárásban nem kell alkalmazni a földről szóló 1987. évi I. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében és az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

82. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 50. §-ának (1) bekezdését, 52. §-ának (2), (5) bekezdéseit, 53. §-át, valamint 55. §-át a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. Egyébként a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő eljárásokra a korábbi jogszabályok az irányadók. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt módosító 1993. évi LXXXI. törvény hatálybalépését követően a felszámolás elrendelését tartalmazó végzés közzététele a Cégközlönyben történik.

(3) E törvény 11. § (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése, 36. §-ának (2) bekezdése, 38. §-ának (5) bekezdése, 40. §-ának (4) bekezdése és 47. §-ának (3) bekezdése a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

83-84. §

Felhatalmazás

84/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás számviteli feladatait, a felszámolási eljárásban adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg, továbbá rendeletben jelölje ki a felszámolói névjegyzéket vezető szervet, meghatározza a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés feltételeit és eljárásrendjét, valamint azoknak a biztosítékoknak a körét, amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell.

85. § (1) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a folyamatban lévő állami szanálási eljárások befejezésével és a Szanálási Alap lezárásával kapcsolatos feladatokat és ezek elvégzéséről gondoskodjon.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Felszámolási Díjfedezeti Alap működésére, az Alapból történő kifizetés rendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli felszólítás formai és tartalmi kellékeit.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a felszámolást elrendelő jogerős végzés 28. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételének szabályait.

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatvány, továbbá az ahhoz csatolandó, az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlap formáját, tartalmi elemeit,

b) a felszámolót a zálogtárgy értékesítésekor, továbbá a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályait,

c) az ideiglenes vagyonfelügyelőnek, a felszámolónak és a vagyonfelügyelőnek a felszámolási és a csődeljárásban történő elektronikus kijelölése részletes szabályait.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete 40. cikke által előírt, az ismert hitelezők értesítésének formai és tartalmi kellékeit.

(7) A (3)-(6) bekezdésben szereplő rendeleteket az igazságügyért felelős miniszter legkésőbb e törvény hatálybalépését 90 nappal megelőzően köteles kihirdetni.

(8) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának az 59. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.